"A magyarországi képernyőolvasó felhasználók körében 2015 végén ismét online felmérést végeztem a használati szokásokról, igényekről, a weboldalak akadálymentességének megítéléséről." Írja Szántai Károly, web és UX akadály­mentességi szakértő, szakoktató

A felmérést különböző életkorú felhasználók között végezte el. Közülük legnagyobb százalékban a 31-40 év közöttiek voltak, valamint a 21-30 év közöttiek sem maradtak el sokkal. A szakember természetesen a többi korosztályból is voltak válaszadók.

A statisztikai adatok alapján, az alábbi főbb információkhoz juthatunk:

• a képernyőolvasókat főként vak vagy súlyos fokban aliglátók használják
• használati jártasságuk középhaladó és haladó szint között oszlik meg, csekély számú a kezdő
• ők többnyire magas szinten értenek az internet használatához
• a képernyőolvasó programot a legtöbben mobil- illetve okostelefonon és asztali gépen alkalmazzák
• a programok között magasan a JAWS előzte meg társait, ötös listán, 70 %-al az első helyen végzett
• érdekes adat viszont, hogy a felhasználók szinte fele-fele aránya próbál ki több olvasóprogramot, másodlagos kategóriában első helyen a NVDA végzett
• mindennapos használathoz a böngészők között az Internet Explorer és a Mozilla osztozik az első két helyen, de szinte kizárva a többieket
• mobil oprendszerek közt az IOS végzett első helyen 54 százalékkal, alatta az Android mindössze 28 százalékot kapott
• mobil képernyőolvasó programok között a VoiceOver nyerte el a legtöbb szavazatot
• a válaszadók 71 százaléka folyamatosan tájékozódik a közösségi csatornákon (Facebook, Twitter, Google plusz, LinkedIn, stb.)
• a legkedveltebb közöttük (99%-ban!) a Facebook, alatta a Linkedln végzett, a többiek elenyésző százalékot kaptak
• webáruházakat a válaszadó korcsoportok összességének 60 százaléka használ, gyakran vagy néha
• az akadálymentesség hiányát a webáruházak online felületének 69 százalékában tapasztalják (!)
• hivatalos ügyeiket a megkérdezettek mindössze 25 százaléka nem intézi az interneten
• az akadálymentesség a netes ügyintézéseknél szerintük szintén kifogásolható, ennek ellenére sokkal többet vennék igénybe ezt a lehetőséget
• pénzügyi vonalon már kevésbé elterjedt az internet adta megoldás, a statisztikában 41 százalékot kapott az ettől elzárkózottak száma, de ezt főként az akadálymentesség hiányával támasztották alá
• általánosságban a weboldalak a megkérdezettek szerint 50 százalékban nem váltak optimálisabbá, a csoport mindössze 28 százaléka ítélte úgy, hogy javult akadálymentességük
• a közösségi oldalak használatánál is sajnos nagymértékben ütköznek akadályokba, csak nehezen tudják problémamentesen használni őket
• a webfejlesztők hozzáállásával kapcsolatosan, járatlanságot és érdektelenséget feltételeznek
• weboldal látogatásnál a fellelhető akadálymentes, vakbarát, vagy gyengénlátó verziókat a megkérdezettek fele veszi igénybe, csekély mértékben meg sem próbálják, a fenn maradó 30 százalék pedig néha-ritkán
• a honlapok akadálymentes verzióját használók véleménye szerint, az alapoldal sok képes anyaga gördít akadályt az olvasó programoknak, vélhetőleg ezért nehezen, lassan töltődik be
• a megkérdezettek 60 százaléka igényelné, hogy egy honlap integráltan jelezze, hogy van elérhető akadálymentes verziója is
• 75 százalék használja, mint olvasó mankó, a weboldalak szakaszjelzőit, melyből örülnének, ha legalább 4-6 lenne oldalanként
• a válaszadók 42 százaléka a címsorból, 30 százaléka a keresőkből (!), a fennmaradóak a fellelhető linkek, vagy a teljes oldal végigpásztázásával tájékozódnak, informálódnak
• egyes weboldal által felajánlott gyorsbillentyűket a megkérdezettek csoportjának nagy százaléka veszi igénybe
• egy oldal keresőjét a fellelhető legelső szerkesztőmezőjében szokták keresni (60 százalék)
• a címsorok alapján 46 százalék gyűjt ismereteket, így fontos számukra a címsorok szintjének pontos meghatározása
• oldaltérképet kevesen vesznek igénybe, 44 százalék soha
• a főoldalak logójánál használt szöveges alternatívát, főként a cég neve mellé rendelve, cégnév+főoldal verzióban kedvelik inkább, 28 százalékának elégséges, ha mint főoldal jelzi a tartalomkezelő rendszer
• a képek szöveges megnevezését viszont 78 százalékban hiányolják vagy értelmezhetetlennek veszik, mindenképpen igényelnének pár szavas elérhető magyarázatot a feltett fotókhoz, mely ne legyen túl hosszú
• a megkérdezettek nagyszámú javaslata szerint, egy képhez leginkább egy külön oldalon lenne értelmezhető számukra a hosszabb leírás
• szintén érdemes megemlíteni, hogy számukra azok a szerkesztői megoldások, melyek például a "tovább" navigációs gomb, egy weboldalon belüli ismétlődése igen zavaróan hatnak