Leggyakoribb szembetegségek - a megelőzés jegyében
A szem a szervezet egyik legsebezhetőbb alkotóeleme. Éppen ezért nem felesleges, ha a legkisebb nyugtalanító jel miatt is felkeressük a szemorvost.
Az alábbiakban a leggyakoribb szembetegségek alapvető jellemzőiről, tüneteiről mesél nekünk a házipatika.com:
A szembogár (pupilla) egy feketének látszó kerek nyílás a szivárványhártya (írisz) által alkotott színes lemez közepén, amelynek átmérője a megvilágítástól függően változik. Így gyenge világosság mellett a pupilla megnagyobbodik, s ezáltal lehetővé teszi, hogy több fény érje el a szem ideghártyáját (retina): ilyenkor a pupilla kitágul (mydriasis).
Amint erőteljes fény éri, a pupilla összehúzódik (myosis), hogy csökkentse a szembe jutó fény mennyiségét. A pupilla kitágulásáért és összehúzódásáért az íriszben elhelyezkedő két izom felelős. A szembogár összehúzódik akkor is, ha a szemek - egy közeli pontot szemlélve - összefutnak: ez a szemlencse-akkomodáció. A két pupilla normális esetben azonos méretű és átmérőjük egyidejűleg változik, azonban egészséges embernél is előfordulhat a két pupilla nagyságának csekély különbözősége (anisocoria); ez különösen az oldalpillantásban nyilvánul meg. A pupillák születéskor úgyszintén lehetnek excentrikus helyzetben.
Pupilla-rendellenességek
- Kitágult pupillák
A pupillatágulat (mydriasis) a pupilla záróizmai (sphincter iridis) bénulásának vagy a tágulást végző izom összehúzódásának következménye. Egyik lehetséges oka az atropin túladagolása (a szemorvosok az atropintartalmú szemcseppeket a szemfenék-vizsgálat során a pupilla kitágítására használják). A kokain- vagy a túlzott alkoholfogyasztás ugyancsak kiválthatja a pupillatágulatot. Egyes érzelmi hatások is mydriasist eredményezhetnek. A szem egyik mozgató idegének, a 3. agyidegnek a sérülése egyoldali pupillatágulást idézhet elő.
- Összehúzódott pupillák
A pupillaszűkület (myosis) oka a záróizom görcsös állapota vagy a tágulásért felelős izom bénulása. Pupillaszűkület az írisz gyulladásos megbetegedése (iritis) vagy a szivárványhártya és a sugártest gyulladása (irodocyclitis) során, illetve ópium- vagy pilocarpin mérgezések nyomán figyelhető meg. (A pilocarpin a Pilocarpus pennatifoliusból nyert alkaloida, amely az atropinnal ellentétes élettani hatást fejt ki: lassítja a szívműködést és megkönnyíti a szembogár összehúzódását. Idegrendszeri betegségek szintén állhatnak a probléma hátterében. A pupillák átmérője születéstől fogva is lehet rendellenesen kicsi.
- Szabálytalan pupillák
A szembogár körvonalának szabálytalanságai legtöbbször szerzett eltérések: szivárványhártya-gyulladás vagy a pupilla és a szemlencse összetapadásának következményei. A pupillák formája születéstől fogva is lehet szabálytalan. Egy szemhasadék helyét is képezhetik azáltal, hogy egy rés van az íriszen, vagy pedig egy szelvény hiányzik róla.
- Rendellenes pupillareakció
A fényhez vagy a közelre nézéshez alkalmazkodó pupillák méretének változása is lehet rendellenes. Ez a helyzet figyelhető meg az Adie-tünetcsoportnál, amelynek az a jellemzője, hogy az egyik, vagy ritkán mindkét pupilla csak erős fényhatásra, és csak igen lassan húzódik össze, s így könnyen fénymerevségnek nézhető. Az Adie-szindróma eredete még nem teljesen tisztázott. Rendellenes pupillareakció a reflektórikus pupillamerevség, más néven az Argyll-Robertson-tünetnek nevezett jelenség is. A két pupilla nagysága különböző, fényre nem, de konvergenciára (a szemgolyók összetérése) szűkül, a tágulás reflexe kiesik. A helytelenül gerincsorvadásnak (tabes dorsalis) nevezett neuroszifilisz jellemző tünete, de előfordulhat cukorbetegségben vagy idült alkoholizmusban is.