Az állami rendezvényekhez hasonlóan a megyei jogú városokban is akadálymentessé teszik a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó eseményeket – jelentették be kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, március elején írt alá megállapodást a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Honvédelmi Minisztérium és négy országos fogyatékosságügyi érdekképviseleti szervezet az állami rendezvények fizikai és infokommunikációs akadálymentesítéséről.

Ennek továbbgondolásaként keresték meg a megyei jogú városok polgármestereit és Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökét, hogy hasonló megállapodások jöjjenek létre önkormányzati szinten is a helyi érdekképviseleti szervezetekkel – közölte a miniszterelnöki megbízott.

Szeretnék elérni, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken – emelte ki Nyitrai Zsolt.

Szita Károly a megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztató, VIII. kerületi Premier Kultcaféban tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az akadálymentesítés nem annyira pénz, hanem inkább odafigyelés kérdése, és már egyre több önkormányzatnál kezd gyakorlattá válni. Az útfelújításoknál például mind gyakrabban figyelembe veszik a mozgáskorlátozottak igényeit, a képviselő-testületi ülések televíziós közvetítését pedig sok helyen feliratozzák vagy jeltolmácsolással látják el.

Szekeres Pál a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos azt mondta, bízik abban, hogy egyéb területeken is megvalósulhat az akadálymentesítés, így a „rendezvényeken túlmutató üzenete” lehet a megállapodásnak.

Tapolczai Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnökségi tagja nagy előrelépésnek nevezte a megállapodást, mert így már nem csak „esetlegesen” fordul elő akadálymentesítés a nemzeti ünnepeken.

Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke úgy fogalmazott, Magyarország többszörösen is elkötelezte magát amellett, hogy a fogyatékossággal élők egyenrangú tagjai lehessenek a társadalomnak. Ez kifejeződik az alaptörvényben, az 1998-ban elfogadott esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben, valamint egy erre vonatkozó ENSZ egyezmény ratifikálásában is – tette hozzá.

forrás: magyaridok.hu