Na sziasztok mindenki.

Újra itt vagyok és megpróbálok írni.

Nem is olyan könnyű, sőt nehezebb, mint gondoltam. De hát megígértem magamnak meg a Zsuzsának is.

Múlik az idő sok mindent csináltunk, a sok tudástól már dagad a fejünk. Szövegszerkesztés táblázat kezelés, körlevél. Nahát ezek közül, míg mindent megtanultunk addig mind nehéz volt.

Zoli nem akar járni mindent kitalál. Fáj a foga, most kihúzzák, most betömik. Az utolsó verzió, hogy tenisz könyöke van, meg ínhüvely gyulladása. Nem is tudsz teniszezni, mondtam neki.

Tanulunk szorgalmasan, az Istvánnal a kuckóban, és otthon is. Odahaza egész nap csak a gépet verem. Hát nem azért a kevéske pénzért amit kapunk, hanem magamért és azokért akik bíznak bennem. A Bottyán bátyámnak nagyon megy, de hát profi. Éva is nagyon igyekszik, de nem mindig sikerül neki. A Henrik szerint, ha két orra volna, tök jól gépelne. Én egyszer így, egyszer úgy.

Zolikámtól érzékeny búcsút vettünk, nem is akart tanulni, de lehet a családi dolgok miatt is. Nem nagyon sirattuk meg. Mellém került az Éva, hajaj na most mi lesz. Nem történt semmi különös, segítettünk egymásnak, csak az István denevér füle meg ne hallja. Belelendültünk, mint az ország, na mi is így dübörögtünk.

Jött az első felmérő, (mi csak sétáltunk) egész jól ment (15pont) nagyon tuti, gondoltam magamban. István tanár tragikusnak nevezte. Következő héten csináltunk egy másikat, hát az egész jól sikerült. Össze kellett magam szedni. Természetesen a Henrik megint remekelt,(4-es) az Éva (3-as), én is ( 3-as ). De alig maradtam el a Bottyán bátyámtól. Remélem lesz még jobb is.

Szövegszerkesztés nem könnyű dolog, de valahogy megy. Táblázatkezelés, hát ez megy. Körlevél az istennek se akar összejönni, itthon is azt gyakorlom. A Henrik segít, skypén értekezünk egymással 10-szer 100-szor, lassan megtanulom. Állítólag vizsga feladat lesz. Nem hallok mást csak „mappanézek” „listanézek”. Bele lehet golyózni, már ezt hallom álmomba is.

István megígérte, ha megcsinálom a körlevelet, akkor ad egy Elvis albumot. Sikerült, megkaptam. De még mindig, nem tudom kezelni az internetes rádiót. Ráérünk, még arra, mondta István tanár, de mikor kérdem én.   

Na mindegy csináljuk szorgalmasan, néha jó néha nem. A táblázatkezelést a Zsuzsával vettem át. Megcsináltuk vagy 20-szor egymás után. Végre sikerült, jó volna ezt csinálni a vizsgán.

István tanár meghozta vizsgatételeket. Rajta volt ezen minden, még olyan is, amit nem tanultunk. Alakulnak a dolgok, aránylag jól megy minden. Hazafelé menet, a Bottyán bátyám magyaráz, előadást tart, hogy mit rontottunk el. Van némi igazság benne, de már nem sokáig magyarázhat. (mert én is megtanulom)

Telnek, múlnak a napok, tanulunk, meg csiszolódunk. Előbb vagy utóbb sokoldalúak leszünk. Az István nyaggat bennünket, Aranytermelés, Apolló, olajtermelés meg miegymás. Szúm min, max, átlag, ha, igaz-ág meg hamis-ág függvények.

Hazamentem azt mondtam a Zsuzsának, hogy abba hagyom. Mit akar ez az István tőlünk, mit képzel ez, tán matematikust akar belőlünk faragni, de azért megnyugodtam.

Nagyon jól összeszoktunk, már néha nevetünk is. Hazafelé a Bottyán bátyám kioktat. Én hallgatom figyelek erősen, hogy mit is mond. De ha sokat dumál, neki vezetem a saroknak. A cigányasszonyok, úgy várják a Móricon, mint a felmentő sereget. Minden lejárt szavatosságú csokit megvesz, alig tudom elrángatni. Azért elkísérem a Volánbuszhoz. Én átmegyek a vasúthoz, várok egy pár percet, és már jön is a vonat.

Jó ezeket a dolgokat leírni, mert így utólag nem vészesek. Csak én valahogy máshogy akartam leírni. De Zsuzsa azt mondta, hogy ne írjak bele csúnya szavakat. Pedig a következő részben, máshogy írom, mert attól az eredeti. No, nem obcén szavakat, hanem csak olyan lazákat.

Hát ennyit erről, jönnek a nehezebb feladatok, de ezt is megoldjuk valahogy. A következő részben leírom a másik két hónapot. Lehet, hogy összefolynak a dolgok. Nem érdekes, majd lesz valahogy. Most zárom soraimat, remélem lesz folytatás.

Sziasztok Józsi.

A haladó (most már írhatom)

Ui.: folytatása következik.