Így is lehetett volna…2011 Bogács - Életmódtáborozásunkról

Egy kis humor, amit már otthon elkezdtem.

1. nap

Megérkezés az apartmanba, mindenki úgy jött, ahogy akart. Szobák elfoglalása, majd gyülekező ahol Három-Miklós elmondta, hogy ő azért dolgozik, hogy nekünk minél jobb legyen.
Imádkoztunk érte egy sort, majd mindenki bement a szobájába.
A geo-lady a szoba falára írta gps adatokat, hogy el ne felejtse, hová dugták az aranyat.
Enikő leltárt készített, mit hozott el és mit hagyott otthon.
Csabi egy hangos pecabotot forgatott, mert horgászni akart.
Fatime azon pityergett, hogy éhes és hol van itt egy fodrász, meg egy pedikűrös.
Andris azt nézte miért nincs a lépcsőn fehér csík és hangjelzés az ajtókban.
Egy fiatalasszony azonnal álmos lett, de egyedül félt lefeküdni, így megvárta a párját, aki éppen bort keresett.
Józsi, akinek van egy San-rénó nevezetű kutyája, mindig azt kérdezte mikor kell már szavazni.
Zsófi a Csabit nyugtatta, hogy nem ma horgászunk.
Bea valami zöldséget akart enni, mert túl kövérnek érezte magát.
Nóri lelkem, már bontotta a csomagját, amiben volt egy felfújható csónak, amit rögtön ki akart próbálni a kis patakon.
Ilonka egy-pár ütéssel és erélyes szóval megnyugtatta az idősebb tagjainkat.
És végül itt vagyok én, aki mindent megfigyelt.
Ezek után elmentünk borozni, és sokat ittunk, csak én nem.

2. nap

Még az a szerencse, hogy 8-tól 10-óráig lehet reggelizni.
A svédasztalos reggeli szerintem csődbe viszi a fogadóst, mert ettünk-ettünk-ettünk.
Aztán jól laktunk.
Kirándulás a környéken, geo-lady vinni akarta a gps adatokat magával, de nem bírta el a falat
Csabinál ott volt a hangos horgászbot.
Andris dühöngött, mert nem volt vezető sáv az erdei úton.
Három-Miklós ment elől, mert ő csakis miattunk van itt. Megint elmondtunk egy imát.
Így botorkáltunk az erdei úton vidáman, amíg egy kidőlt fa utunkat nem állta. Pánikra semmi ok, mert Enikő azonnal elővette a motoros láncfűrészét, és elintézte a fát. Még az a szerencse, hogy láncfűrész nélkül egy tapodtat sem mozdul otthonról.
Nóri hátán a csónakkal morgolódott, mert hol van már az a patak…
Józsi San–rénó kutyát kereste.
Ilonka az idősebb tagjainknak magyarázta, hogy mit fog csinálni, ha nem maradnak nyugton.
Gizi-néni elkezdte a „Sárga a csikó” kezdetű népdalt, de megjelentek a vadvédelmiek és elvitték. Ezen oknál fogva mindenki elégedett volt. Minden simán zajlott, fő a csapatszellem.
Aztán még itt voltam én, aki bukdácsolt a gyökerekben. Én úriember vagyok és ezért csendesen káromkodtam.
A vacsora jól sikerült, mert ettünk-ettünk-ettünk és végül jól laktunk. Ha jól láttam a fogadós 3-4 nyugtatót kapott be és megszűntek a rángások az arcán.
A vacsora után elmentünk borozni, és jól berúgtunk.

3. nap

Reggelinél már nem volt senkinek jó étvágya. A gyerekek ettek, mert őnékik nem fájt a fejük, persze, hogy nem, hiszen ők üdítőztek.
Ma az Egri várba teszünk látogatást.
A Csabitól nem sikerült elvenni a pecabotot.
Geo-lady lemásolta a koordinációs pontokat, mert az Egri Várban biztos van arany.
Enikőnek el kellett mondani, hogy ne hozza magával a létrát, mert már nem védik a várat.
Józsi hozta magával San-rénó kutyáját, mivel biztosan tudta, hogy szavazni fogunk.
Fatime kesztyűt húzott, nehogy a körme letörjön a falmászás közben.

Nóri hátán a csónakkal a vár melletti kispatakon akart evezni.
Andris felírta a busz rendszámát, mivel nem mondta be, hogy hová megy.
Ilonka bekötötte Gizi-néni száját, hogy el ne vigyék.
Én mivel úriember vagyok, csendesen káromkodtam.
Három-Miklós elmondta, hogy ez a kirándulás csakis miattunk van, és csakis miattunk van itt.
Ismét elmondtunk egy imát, de láttam sokan keresztet is vetettek.
Megérkeztünk a várhoz, mindenki nagyon boldog volt.
Csabi horgászott a falról, Fatimének nem kellett falat mászni.
Geo-lady aranyat keresett, mert kapott egy fémkereső detektort Enikőtől. Enikő sohasem indul el e nélkül. Andris megnyugodott, mivel a várkapuban, megmondták neki, hogy hol van.
Nóri boldogan evezett a patakon.
Józsi San-rénó kutyával szavazott a legjobb utcai zenészre.
Ilonka lekísérte Gizi-nénit a kazamatákba énekelni.
Az egri vár nagyon híres vár, már régóta vár. Egri vár védői híres emberek voltak.
Dobó István
Dobó Kata
És egy névtelen dobóatléta, aki ágyúgolyókat dobált a törökökre.
Egri János
Egerszegi Kriszta
Egervári Miklós
Egy zsoldos, akit úgy hívtak Zala-eger-szeg.
Én megint csendesen káromkodtam, mivel úriember vagyok.
Gizi-néni arról győzködte a társaságot, hogy állítsunk szobrot 3 Miklósnak.
A San-rénós kutyás ember szavazni akart róla.
Erre viszont nem volt már idő, mert Három-Miklós mindenáron meg akarta simogatni, Dobó Kata akt-mását, de elvitték.
Én újra káromkodtam, de csak csendesen, mert úriember vagyok. Hát ilyen vidáman telnek a napok.

4. nap

Mindenki reggelizett, ettünk, ettünk, ettünk, ettünk, majd jól laktunk.
A fogadósné csendesen ült a sarokban és pityergett a kajálás láttán.
Ma valami cserépfaluba megyünk, ami elég közel van, úgy 5-6 km, ez jó dolog.
A vagányabb öregtagok velünk tartanak.
Ilonka csendesen ecsetelte, hogy mi vár arra a tagra, aki nyűgös lesz, a nyomaték kedvért elővett egy „ nuncsakót”. A gyengébbek kedvéért elmondom, hogy ez egy ősi japán harci eszköz.
A Csabinál a horgászbot.
Geo-lady a biztonság kedvéért kettő darab gps-t hozott magával.
Három-Miklós elmagyarázta, hogy ez csakis a tagokért van, erre többen felzokogtak és megtépték a ruhájukat.
Fatime ma sajnos nem tartott velünk. Talált Pesten egy olcsó fodrászt, műkörmöst, pedikűröst, valamint egy fitnesz klubbot.
Nóri ma nem hozott semmit magával, mert aznap száraz edzést tartott.
Andris hozta magával a pontíró készletét, hogyha kell, kéznél legyen.
A San-rénós ember, már most szavazni akart, hogy mit vigyünk magunkkal.
Gizi-néni már hangolt, az útra.
Zsófi a gyerekeket kötözte le.
Enikő gázálarcokat osztogatott, mert sosem lehet tudni, hogy mi vár ránk.
Én ezek láttán csendesen káromkodtam, mivel úriember vagyok.
Vidáman telt el a nap, főleg azért is, mert találtunk egy jó borozót.
A hazatérés kellemes volt és vagy 3-km-el több, hogy is van ez, nem értem.

5. nap

Ma nem mentünk sehová, mert olyan borongós nap volt, mint amikor Lenin meghalt.
Szabadon mindenki azt csinált, amit akart.
A Csabi ordítva közölte, hogy ő a patakban akar horgászni.
Nóri csónakázni akart.
Geo-lady állította, hogy a patak medrében van egy láda.
Enikő erre felajánlott egy ásót.
Andris megemlítette, hogy a patak csendesen csobog, és ezért feljelenti a Bogácsi Önkormányzatot.
Bea kihúzgálta az összes krumplit a kertből, mivel az bionövény.
Fatime csendesen ette a harmadik fogását, mivel a pesti kirándulásra elment az összes vagyona, viszont jól nézett ki.
Gizi néni hangolta a hangszálait, hogy szebben csengjenek.
Zsófi a gyerekeknek osztogatta a nevelést.
Józsi a San-rénós azt akarta, hogy szavazzunk arról, hogy ki vegye először birtokba a patakot.
Ilonka vezényszavára felsorakoztak az idősebb tagok és várták a parancsot.
Három-Miklós azt állította, hogy ez a tagokért van, erre a gyengébb idegzetű tagok térdre vetették magukat és imádkoztak a lelki üdvéért.
Én erre már egy kicsit hangosabban káromkodtam, hiába kivetkőztem magamból.
Ezek után a fogadósné, ordítva rohangált össze-vissza.
Én csak annyit hallottam, hiteles szemtanúk elmondása alapján, hogy a körzeti vadász egy kábító lövése után, megkötözve elvitték.
Ez a nap is vidáman telt.

6. nap

A reggeli után, ami bőséges volt, mint mindig, evés, evés, evés, majd jóllakás.
Ma mindenki meglepetés ajándékot kap! - mondta Három-Miklós.
Kíváncsian vártuk, vajon mi lesz.
A Csabi megkapta a hangos horgászbotot.
Gizi néni egy kis sárga-csikó szobrot.
A geo-lady egy ládát, tele mindenféle jóval.
Fatime egy hangos manikűrkészletet.
Ilonka a katonai vezényszavak gyűjteményét, valamint egy három napos túlélő tábort.
Andris egy csodagépet, amely hangos jelzést ad, ha szabálytalan valami.
Enikő „Mit ne hagyj otthon, ha táborozni mégy” című könyvet.
A San-renós Józsi egy saját szavazó gépet.
A Nóri egy „Hogyan evezz szárazon” című dvd-t.
Én a „Csendes káromkodás” című cd büszke tulajdonosa lettem.
A fogadósnő egy köz gyógy-kártyát, mivel a nyugtatók, eléggé drágák.
És végül jött az est fénypontja.
A csapat úgy döntött, hogy Három-Miklós kapja a fődíjat.
A fődíj, amit a Bogácsi Önkormányzat ajánlott fel, a következők voltak.
A Bika-réten egy kis kápolnát, állítanak a tiszteletére, valamint a hozzá vezető sétányt róla fogják elnevezni.
Még kapott egy könyvet is, aminek az volt a címe: „Hogyan vezesd győzelemre a vakokat”.
A könyvet természetesen, egyik tagunk írta álnéven. De ezt ő nem tudja.
A mai nap volt a legjobb, mivel a társaság ismét bizonyította rátermettségét.

7. nap

A reggelinél mindenki csendes volt, sajnáltuk ott hagyni ezt a remek helyet.
A fogadósné közölte velünk, ha jövőre nem őt választjuk, akkor némi anyagi támogatást, eszközöl velünk szemben, aminek nagyon örültünk.
Csomagolás és irány haza.
A fogadósné félárbocra engedte a panzió zászlaját, majd remegő kézzel, meggyújtott egy gyertyát emlékünkre.
Szép volt, jó volt, igaz sem volt.

sziasztok :)
Józsi

A fotóalbumot erről a táborozásunkról itt láthatjátok!